A Gyémánt ára
Mitől függ a gyémánt ára karátonként?
A gyémánt ára vagy értéke a drágakő 4 fő tulajdonságának, a 4C-nek egy-egy külön skála alapján történő besorolásától függ. A gyémánt hiteles minőségét kizárólag a nemzetközileg és a gyémánttőzsdéken is elfogadott gemmológiai intézetek (GIA, vagy HRD, IGI, AGS) által kiállított certificate igazolhatja. Az ezen paraméterek alapján magasabb besorolású kombinációval rendelkező gyémántok ritkábban fordulnak elő, ezért értékük is nagyobb.
Hogy függ össze a gyémánt ára és a 4C?
A 4C az angol cut, colour, carat és clarity szavakra utal, azaz a csiszolásra, a színre, a súlyra, illetve a tisztaságra. A gyémánt értékét nem csupán ezek egyike határozza meg, hanem ezek összessége, hiszen csak az igazán ritka drágakövekben egyesül minden kiváló tulajdonság.
Karát és tisztaság
A karát a gyémánt súlyát jelenti, de a drágaköveknél használt karát nem egyezik meg az aranynál használttal, hiszen az aranynál az ötvözet finomságát jelölik ezzel a megnevezéssel. Egy karát 200 milligrammal egyenlő, illetve „100” pont részre is fel szokták osztani. Minél nagyobb a gyémánt súlya, annál többet ér, vagyis a gyémánt ára karátonként hatványozottan növekszik, így akár egy kisebb súlykülönbség is jelentős árbeli különbséget jelenthet.
A gyémánt hosszú időn keresztül, különösen magas hőmérsékleten, illetve extrém nyomás alatt lévő szénből keletkezik. Előfordul, hogy a keletkezés során hőmérséklet-ingadozás áll fenn, vagy más anyagok, ásványok is kerülnek a gyémántba, amit zárványnak neveznek, és a gyémántok tisztaságát befolyásolja. Ezek a zárványok vagy apró hibák ugyanakkor nem minden esetben látszanak, sőt, szabad szemmel általában egyáltalán nem.
Minél tisztább a gyémánt, annál többet ér, a zárványosság mértékét (a tisztasági fokot) pedig tízszeres nagyításban, speciális triplet lupén keresztül vizsgálva állapítják meg. Azonos tulajdonságok mellett egy F1 (hibátlan) minősítésű gyémánt ára akár 25-szöröse is lehet egy P3 (nagy és több zárvány) minősítésű társának.
Mindemellett fontos tudni, hogy a zárványok olyan szabálytalanságok, amelyek a drágakövek valódiságát szavatolják. A természetben semmi sem tökéletes, és ezek az elváltozások mintegy ujjlenyomatként adják meg azokat a karakterisztikai jegyeket, amelyek csak az adott gyémántokra jellemzők.
A gyémántok besorolása tisztasági fokozat szerint:
- IF/ Loupe clean – Internal Flawless, azaz hibátlan, tisztán átlátni rajta
- VVS1/VVS2 – Very Very Slightly Imperfect, azaz elenyésző hibával rendelkezik
- VS1/VS2 – Very Slightly Imperfect, azaz nagyon kevés hibával rendelkezik
- SI – Slightly Imperfect, azaz kevés hibával rendelkezik
- P1-3/ I 1-3 – Imperfect, azaz rendelkezik látható hibákkal
Szín és Csiszolás
A gyémánt talán a legismertebb drágakő, és ha bárkit megkérdeznénk arról, hogy milyen színű is, azt az egyöntetű választ kapnánk, hogy átlátszó. Valójában azonban a természetben a gyémánt minden színben megtalálható, noha az ékszerekbe foglalt drágakövek valóban többnyire fehér vagy enyhén sárgás színárnyalatúak. Ennek oka, hogy a természetben a színes gyémántok rendkívül ritkán fordulnak elő, ezért áruk sokszorosan meghaladja a legjobb minőségű, színtelen vagy kivételesen fehér, a folyók hordalékában talált gyémántok árát.
A gyémántok színének meghatározásához kétféle skálát szokás használni. Az amerikai GIA skála az ábécé betűit alkalmazza, míg a szintén elterjedt skandináv rendszer a lelőhely szerint kategorizálja a drágaköveket.
A gyémánt a Földön létező legkeményebb anyag, amit gyémánttal csiszolnak, hogy a lehető legtöbb fényt verje vissza, vagyis minél szebben ragyogjon. A csiszolási hibák nagysága és mennyisége határozza meg, hogy milyen besorolást kap a drágakő csiszolása, és ez ugyanúgy befolyásolja a gyémánt árát is. A briliáns formából fejlődött ki a csónak vagy mandula alakot formázó marquise csiszolás, a csepp, a szív és a négyzet alakú princess, de emellett létezik még a téglalap alakú smaragd csiszolási forma, a cushion, a nyolcszögszerű asscher, az ívelt oldalú négyzetes radiant vagy a háromszög alakú trilliant.